|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 121 találat | lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-121 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Szász Attila 2017. december 23.Szép Eduárd: Reformáció a zsoltárokbanA lassan mögöttünk levő 2017-es esztendőben a protestáns egyházakban, de a világi médiában is sok szó esett a reformációról, ami természetes is, hiszen az 500. kerek évforduló kapcsán valósággal belső kényszert érzünk e világtörténeti eseményre való emlékezésre. Valóban, a lutheri reformáció kezdetének számító, 1517. október 31-i dátummal kezdődő folyamat gyökeres fordulatot hozott nemcsak a korabeli egyház életében, hanem a világi gondolkodásban is. A reformáció az egyházban az egyetlen és biztos fundamentumhoz, a Bibliához, Isten Igéjéhez, az Úr Jézus tanításához való visszatérést eredményezte, míg a világban tápot adott egy polgárosult gondolkodásnak, a munka megérdemelt megbecsülésének. Azaz megtisztította a hitet, és ebből egyenesen következett az, hogy megtisztította magát az életet. A Mohács után három részre szakadt magyarság számára pedig éltető, megtartó erőt jelentett. A Károli Gáspár által magyar nyelvre fordított Biblia, a nagy lendületet vett magyar nyelvű könyvnyomtatás, az újonnan létrejött nagyszámú magyar iskola nem csupán a reformáció tanainak terjesztését, népszerűsítését szolgálta, hanem mélyrehatóan átjárta és formálta a magyar közgondolkodást. „Hiszed, hogy volna olyan-amilyen Magyarság, ha nincs – Kálvin?” – kérdezi joggal Illyés Gyula A reformáció genfi emlékműve előtt című monumentális versében. Mert tudjuk, a reformáció nem egy egyszeri időponthoz köthető eseményt jelent, hanem sokkal inkább egy folyamatot, amely az 1517. október 31-i eseménnyel, azaz a lutheri 95 tétellel csupán elkezdődött, viszont később Kálvinnal, Zwinglivel, Melanchtonnal, Béza Todorral és tegyük hozzá: a reformáció tanait felkaroló magyar reformátorokkal kiteljesedett. Azonban mindvégig megmaradt befejezetlen folyamatnak, amit maga a reformátori elv is megfogalmaz: Ecclesia semper reformari debet! (Az egyház reformációját mindig tovább kell vinni!) Ez nem egyszerű ténymegállapítás, hanem a protestantizmus számára mindenkori kötelesség. Szép Eduárd beresztelki lelkipásztor Reformáció a zsoltárokban című, 31 rövid igehirdetést tartalmazó könyvében levő prédikációk címeiből szemelgetek: Boldogságunk reformációja. Indulataink reformációja. Gondolataink reformációja. Beszédünk, szavaink reformációja. Szeretetünk reformációja. Tetteink reformációja. Kívánságunk reformációja… Az Úrral való kapcsolatunk reformációja. Összefoglalásképpen röviden így mondhatnánk: Az élet, a magunk életének reformációja. Az 1517-ben elkezdődött, a további évtizedekben kiteljesedett reformáció továbbvitelének legfontosabb eszköze nem más, mint maga az egyház legfontosabb szolgálata: az igehirdetés, a Szó, mely Isten Igéjének külső formát ad. A templomi igehirdetés a reformáció korában akkora elismertségnek és egyben fontosságnak örvendett, hogy maga a reformáció mondta ki mint tételt: Predicatio verbi Dei est verbum Dei (Isten Igéjének prédikálása maga Isten Igéje). Az emberi szó tehát, a Szentlélek munkája által, Igévé, Isten beszédévé minősül. Az egyház 16. századi megreformálásának célja magának az életnek a „megreformálása”, azaz megtisztítása, magasabb minőségi szintre emelése volt. Ezért a reformáció nem elefántcsonttoronyban született, elvont eszme, hanem magából az életből kisarjadó, és arra megtermékenyítően visszaható kegyességi gyakorlat. Meg kell tisztulnunk beszédünkben, mely oly sokszor indulatos, hamis, esetleg éppen hazug, szeretetünkben, mely oly gyakran torz és személyválogató. De hogyan? – kérdezzük. A magunk törékeny erejével, mely oly sokszor cserbenhagyott már? Nem! Egyedül Isten erejével tudom életemet megreformálni. Az Úrral való kapcsolatunk reformációja – olvasom Szép Eduárd lelkipásztor egyik igehirdetésének címét. Igen erre van szükségünk legelőször is. Ez a dolgok alfája. Kiépíteni, megtisztítani Istennel való kapcsolatomat. Élővé, azaz mindennapossá tenni azt. És akkor megoldódik boldogság, szeretet, családi gondjaim, emberekkel való kapcsolataim mindennapi problémája. Ebben segíti az olvasót e terjedelmében kicsiny, de gondolatvilágában annál nagyobb könyvecske. Szász Attila esperes / Népújság (Marosvásárhely) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
